Az új választási rendszer egyik legfőbb jellemzője, hogy a nagy pártoknak kedvez. Hosszú távon a kétpártrendszer felé tendál, illetve ezek fennmaradását vonja maga után, mint például Nagy-Britanniában. A rendszer kevéssé demokratikus a szó abban az értelmében, hogy figyelmen kívül hagyja a demokrácia egyik fontos alappillérét, az arányosságot. Remekül példázza ezt a legutóbbi, 2010-es brit választás, ahol a Konzervatív Párt a szavazatok 36%-át szerezte meg ugyan, ám ezzel a parlamenti mandátumok 47%-át tudhatja magáénak. Ezzel szemben Liberális Demokrata Párt a szavaztok 23%-ával csak a mandátumok 8,7%-át szerezte meg. Ennek magyarázata, hogy a töredékszavazatokat nem veszi figyelembe a rendszer. Azok elvesznek, akárcsak a szavazók véleménye.
„Az egész társadalmat figyelembe véve kijelenthető, hogy az új választási rendszer eltorzítja a választási eredményeket", mondta a Szatmár.ro megkeresésére Günthner Tibor, Szatmár megye RMDSZ-es szenátora.
„Azzal, hogy megyei szinten minden olyan kisebbség, amelynek lélekszáma meghaladja a 7%-ot, alanyi jogon képviselethez jut, elfogadhatóbbá teszi számunkra a törvényt. Így Arad, Temes, Brassó, Máramaros magyarsága automatikusan egy képviselethez jut. Hargita és Kovászna megyékben pedig valószínűleg egy-egy magyar képviselővel több jut be a parlamentbe". mondta a szenátor.
Gyenge és alkotmányellenes törvénynek nevezte az új változatot Erdei D. István, Szatmár megyei parlamenti képviselő. „Az új törvény mind az RMDSZ elveivel, mind pedig a román alkotmánnyal ellenkezik. Mindkettő az arányosságot tekinti a választási rendszer egyik alappillérjének", fogalmazott Erdei. A képviselő elmagyarázta, hogy az RMDSZ alkotmányi óvást szeretne benyújtani, ám ezt nem teheti meg, mert ehhez 25 szenátornak vagy 50 parlamenti képviselőnek kellene ezt aláírnia. Ekkora frakcióval csak a PDL rendelkezik, ők pedig a nép ügyvédjénél akarják megtámadni a törvényt.
Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, egyben az érdekvédelmi szövetség jelöltje a megyei tanács elnöki tisztségére, kijelentette: mint minden változás, ez is kétesélyes és jelenleg nehéz megmondani, hogy ki járhat jól vele. Csehi ugyanakkor az önkormányzati választások modelljét alkalmazná a parlamenti választásokon is.
„Az önkormányzati választásoknál egy kettős rendszer működik, amely mind a személyre szóló, mind pedig listás szavazást támogatja. A polgármestert és megyei tanácselnököt személyre szóló választással választják, de a helyi és megyei tanácsosi lista esetében a szavazók a pártszimpátiáról is tanúbizonyságot tesznek. Valami hasonló elképzelés lenne hiteles a parlamenti választások esetében is. Azaz legyen személyre szóló szavazás, a leghitelesebb jelölt nyerjen helyi szinten, de legyen országos listája is a pártoknak. Így nem vesznének el azok a szavazatok, amelyeket azok a jelöltek kapnak, akik egyébként a körzetükben veszítenek. Európa más országaiban is hasonló rendszer működik pont azért, hogy minden szavazó véleménye számíthasson, azoké is akik egy körzetben vesztes jelöltre voksoltak. A jelenlegi választási törvény ezt nem így képzeli el, ez szerintem helytelen".
A megyei tanács elnöke ugyanakkor pozitívumnak nevezte azt a lehetőséget, hogy kisebbségek számára biztosan leoszt egy mandátumot, ha azok nem szereznek önállóan és ha számarányuk megyénként meghaladja a két százalékot.
Abban Günthner és Erdei is egyetért, hogy az őszi választásokkal vélhetően nem változik nagyságrendileg az RMDSZ-es képviselet száma, tehát a kilenc szenátor és a 22-23 parlamenti képviselő alkothatja a frakciót. „Az új törvény ugyanakkor demokráciai deficitet termel. Az olyan megyékben ugyanis, ahol a magyarság tudja, hogy nem éri el a hét százalékot, ott nem mennek majd el az emberek szavazni. Márpedig a részvételi demokrácia legfontosabb pillére pont az állampolgárok, a lakosok részvétele", jelentette ki Erdei.
A 2012-es választás a 2002-es népszámlálási adatokat veszi figyelembe. Négy év múlva viszont már a 2011-es népszámlálás adatai lesznek döntőek, ami gondot okozhat például Arad megyében, ahol jelentős mértékben visszaesett a magyarság száma. Igaz, Crin Antonescu, az USL nemzeti-liberális párti társelnöke már kijelentette: ez a választási forma nem végleges, csak az idei választásokon alkalmazzák. „Amennyiben megnyerjük a választásokat, 2016-ig kidolgozunk egy új, az uniós példákat alapul vevő rendszert", nyilatkozta. „A román demokrácia és politikai kultúra még gyerekcipőben jár, ezért a kormányok keresgélnek, tanulgatnak, mint egy gyermek", véleményezte a kijelentést Erdei.
A parlamenti képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg az erdélyi magyarság számára a június 10-i helyhatósági választások a legfontosabbak, mert helyi szinten erős közösségekre van szükségünk ahhoz, hogy parlamenti szinten is eredményesen tudjuk képviselni érdekeinket.